Skip to main content

Történetek a Radó-szigetről

(Az alább olvasható összefoglaló a Radó-sziget történetéről a Régi Győr oldaláról származik!)

A Radó-sziget

A győriek kedvelt sétahelye a Radó sziget (területe 19 512 négyzetméter) a Rába közepén, a Belvárossal és Újvárossal egy-egy híd köt össze. 

Egykor a mai Radó-sziget helyén a győri várnak egy elővéd bástyája volt. Ennek bontása után alakult ki a sziget maga. Több névvel is ellátták már a szigetet: Séta tér — Radó tér — Hősök tere — Mussolini sétány — Bajcsy-Zsilinszky sziget — Radó tér — Tolbuhin sétány – Radó-sziget. Az északi részét a város tanácsa 1836-ban vásárolta meg, és 1867-ben meg is nyílt a sétatéri KIOSZK.

A sziget közepén 1892-től 1920-ig a Kisfaludy szobor állt. 1917-től 1970-ig állt még ezen a helyen az „új” KIOSZK. A sziget déli részén épült 1798-ban az ország legrégibb kőszínháza, amelyben az 1933-ban történt lebontásáig másfél századon át szórakoztatták a város lakosságát. A színház nyugati oldalán a Park vendéglő állt, amelyet kb. a színházzal egy időben bontottak le. A színház és a vendéglő helyén 1938-ban avatták fel a Hősi emlékművet.

A sziget déli részét 1899 magasságában nevezték el először Radó Kálmánról, a Rábaszabályozási Társulat kormánybiztosáról, akinek jelentős szerepe volt annak kialakításában. Az északi részt, amelyet általában mindig sétatérnek hívtak, 1938-ban Mussolini sétánynak nevezték el. 1945-től –mindössze két esztendeig – Bajcsy-Zsilinszky sziget volt a neve. 1947-ben a város tanácsa a Rába szigetet teljes egészében Radó térnek, 1949-ben Tolbuhin sétánynak, 1991-ben Radó szigetnek nevezte el. Az emlékmű előtti rész a Hősök tere nevet kapta.

MÚLT

Kőszínház (1798-1933)

A sziget déli részén épült 1798-ban az ország legrégibb kőszínháza, amelyben az 1933-ban történt lebontásáig másfél századon át szórakoztatták a város lakosságát. (1798-1933)

Itt volt Magyarország legrégibb állandó színháza, amelyben többek között Jászai Mari és Blaha Lujza kezdte pályáját.

Színészek kimutathatólag már 1742 óta járnak Győrbe. Hol játszottak ezek? Egyes truppok a piacon felállított bódékban, mások a „Fehér Bárányában”, mint ez a városi számadásokból kiviláglik. 1768-ban építette fel a híres Berner Félix német színigazgató a Rába-szigeten az első győri Színházat fából. Evvel a faszínházzal is megelőzte Győr az összes magyarországi városokat — Pozsony kivételével.

Berner Félix faszínháza 1784-ig állott fenn. Le kellett bontani, mert rozoga volt. 1784-ben építette fel a régi helyén a második győri faszínházat Schossleuthner György német színigazgató. Ez a színház 1798-ig állt fenn.

1798. szeptember 12-én Reinpacher József kávés engedélyt kapott, hogy a Bécsi kapu előtt, a két híd között, a bal parton, ott, ahol a lebontott nyári színház állott, jó és szilárd anyagból kőszínházat építsen. Reinpacher fel is építette a színházat még 1798 őszén. 1799-ben nyitotta meg Paraskovits Konstantin színigazgató, aki természetesen Reinpachernek fizetett bért. 1804. január 1-től a város tulajdonába került 4000 forintért. 1809-ben a franciák kaszárnyát és istállót csináltak belőle.

1833-ban Ecker János létrehozta a Theater-Verein-t, amely a színház alapos restaurálását tűzte ki céljául. Sikeres volt működése. 1838-ban készült el a legsikeresebb renoválással.

A színház rossz helyen állt, átlag minden második évben elöntötte az árvíz. 1850. februárjában ismét nagy árvíz volt; a színház teljesen megrongálódott. A tanács megbízta 1850. március hó 15-én Ecker János telekbírót, Springer György építőmestert és Hofbauer Károly ácsmestert a színház kijavításával, de lelkükre kötötte a takarékoskodást. Ecker Jánosnak, városunk krónikásának, jelentése: „Az egész épület annyira rozoga, hogy nem éri meg azt a költséget és fáradságot, amelyekbe egy gyökeres reparatúra kerülne, hanem feltétlenül szükséges egy teljesen új színház felépítése, még pedig más helyen az árvízi veszedelem miatt.”

1860-ban olyan siralmas állapotban volt a nézőtér, hogy esős időben kifeszített esernyővel kellett benne ülni.

1928. március 1-én tartották az utolsó előadást ebben a színházban. 1932-ben felcsillan a remény, hogy újra kinyit a színház. 1933-ban mégis a színház lebontásáról döntöttek.

A színház nyugati oldalán a Park vendéglő állott, amelyet kb. a színházzal egy időben

KIOSZK (1867-1917)

A sziget északi részén 1867-ben nyílt meg a sétatéri kioszk. A török eredetű kioszk szó egyik jelentése: villaszerű, fedett épülettel rendelkező, kertes vendéglátóipari egység.

1867-ben a sziget északi részén megépült a kioszk, melyet Hets Antal mérnök, az akkori győri társaság előkelő kedvelt tagja tervezett, s mint a favázas építkezés mutatja, ideiglenes rendeltetéssel. A kioszk, 1867. június 9-én nyílt meg Vierzigmann Károly üzemeltetésével. (1866-ban még csak egy sörcsarnok volt a Sétatéren. „Nyári mulató helyeink. E tekintetben Győr nem nevezhető valami nagyon gazdag városnak, pedig, hogy mily áldás az árnyas hűvös hely, hol az ember félbeteg lankadtságágából kissé fölüdülhet, azt a most uralkodó tikkasztó hőségben érezhetjük legjobban. Első helyen áll mindenesetre a sétatér, melynek sétasorai és sörcsarnoka, már központi helyzeténél fogva is, legtöbb látogatónak örvendenek. Ennek csak az az egy kellemetlen oldala van, hogy Rába-parti oldalán a portól nem egészen mentes.” írja a Győri Közlöny 1866. 06. 21-én.) 

ÚJ KIOSZK (1917-1970)

1917-től 1970-ig állt még ezen a helyen az „új” KIOSZK. A fejlődő Győr megkapó lendülettel egy látványosságszámba menő ragyogó kultúr épületet produkált az új kioszk épületében.

„Az új kioszk építése.

A kaszinó és Keller Gábor ajánlata. Milyen lesz az új kioszk? Szőke Imre budapesti műépítész már elkészült a tervekkel. Bizonyos, hogy a kivitel pompás épülettel ajándékozná meg Győr városát s a sziget szépségét érvényesítené. Az új kioszk a Kisfaludy- szobor helyére kerül, a főhomlokzattal az úttest felé néz, úgy, hogy az épület a sziget középtengelyében helyeződik el. A stílusa az épületnek biedermeier s pompásan illeszkedik majd bele a folyókkal övezett zöld lombos háttérbe. Az épület emeletén nyer elhelyezést az úri kaszinó. A hatásosan kiképzett lépcsőházból tágas előcsarnokba, innen a nagy 150 négyzetméter alapterületű társalgó terembe jutunk. A társalgóterem intim fülkékkel lesz dekorálva, ehhez, tartozik még a loggia és több nagy terrasz. Az előcsarnokból olvasóterem nyílik három fülkével, nagy és kis erkéllyel. A hallba nyílik a nagy játék és billiárdterem és öt kisebb-nagyobb játékszoba.” (Győri Hírlap, 1916. 04. 11.)

1917. november 11-én nyitotta meg Keller Gábor a közönség számára.

CSÓNAKHÁZ (1878-1881), (1881-1897)

1877. augusztus 6-án a Regatta Club a városi törvényhatósági bizottsághoz beadott egy kérvényt a sétatéri híd fölötti hely átengedésére, melyet a várostól meg is kapott. A kérelem a sétatér falaiból a saroknál a víz fölé kinyúló gerendákra vetett 40 láb hosszú, 20 láb széles, tető alatti, levegőben lógó „hajó-színre” szólt. Fenn a sétatéren egy hat láb hosszú öltözőt építettek volna. Az egylet az 1878. március 7-én megtartott tavaszi közgyűlésén ezt a tervet elvetette, és ugyanezen közgyűlésen egy másik tervet, egy úszó csónakház megépítésének tervét fogadta el.

Ezt az úszóházat 1878. május 1-jén avatták fel, de csak 3 évet „élt” meg. (1878-1881)

1880. március elején az úszó csónakházat felhúzták a híd mögötti téli kikötőből a helyére: itt érte a jégzajlás, amely majdnem a pusztulását okozta. 1881. március 1-jén éjjel a csónakház hóviharba került, a szél által a vízbe sodort hó hatalmas tömbökké összeállva a medret fenékig kitöltötte, és a víz sodró ereje nekinyomta a hótömeget a már felvontatott csónakháznak, azt a kikötőjétől elszakította, és nekifeszítette a hídnak, így a csónakház megroppant. A hajóállományt sikerült ugyan megmenteni, de a csónakház tönkrement. A megmentett csónakokat egy magtárban helyezték el, a ház megmaradt romjait a Hets-kertbe vitték. Sajnos erről az úszóházról nem találtam ábrázolást.

A március 27-én lezajlott egyleti közgyűlésen a csónakház lebontásáról és egy új csónakház építéséről döntöttek. (1881-1897)

Az új csónakház építési tervének elkészítésével Szabó Józsefet bízták meg, az építési szerződést a Hets testvérekkel kötötték meg. Az épület nehezebb volt, mint az elődje, ezért azt 72 hordóra rögzítették, majd miután május 5-én elkészült, az építési helyéről, a Hosszú hídtól a rendes helyére úsztatták. Az új csónakház felavatására az évad ünnepélyes megnyitásakor, 1881. június 6-án került sor.

ÚJ REGATTA-HÁZ (1897-     )

„A helybeli csónakázóegylet választmánya elhatározta, hogy a mostani vízen úszó ház helyett egy állandó jellegű épületet emel, melyben az összes csónakok elhelyezhetők legyenek és a tagok számára kényelmes helyiség is álljon rendelkezésre. A kiadásokat 8000 frtra tervezik s ezt aláirásokkal fogják biztosítani. Az ülésen közel 2000 frtig történt aláírás.” (Dunántúli Hírlap, 1895. 01. 24.)

A regatta-ház avatására végül is 1897. június 7-én, a Csónakázó Egylet fennállásának 20. évfordulóján került sor.

A csónakház dísze a torony csak 5 évig ékesítette a regatta-házat. Az 1897-es és az 1899-es árvizek annyira megrongálták, hogy a torony haladéktalan lebontása és az épület talapzatának átépítése vált szükségessé 1901 novemberében. Ekkor építettek hozzá egy szárnyépületet, így lett „L” alakú formája a regatta-háznak.

1948-ban az egylet neve megváltozott: Győri Csónakázó Egyletből Győri Vörös Meteor Sport Klub lett. A csónakház 1960-ban került az új klub tulajdonába, de az épületet addig is a klub használta és tartotta karban. 1968 júliusában a csónakház és a szakosztály is az újonnan alakult Győri Spartacus SE tulajdonába került.

Ma Győr város tulajdona, felújításra vár.

ZENEPAVILON

1899 februárjában döntött a városi tanács a Radó-szigeten lévő zenepavilon felépítéséről, hogy a 19. gyalogezred zenekarának kedvelt térzenéit megtarthassák.

1899-ben szükségessé vált a Radó-szigeti zenepavilon felépítése, mert ez volt az előfeltétele annak, hogy a katonai zenekar kedvelt térzenéjét rendszeresen megtarthassák. A város polgármestere – Zechmeister Károly – a katonai parancsnoksághoz kérdést intézett, hogy a zenepavilon megépítése esetében számíthat e a város hetenként kétszeri térzenére. Az állomásparancsnok igennel felelt, így a polgármester a közgyűlés elé terjesztette a pavilon építésének elhatározását. A zenepavilon legalkalmasabb helyéül Römeth karmester a Radó szigeten a színház mögötti területet jelölte meg.

A közgyűlésen vita alakult ki a pavilon elhelyezéséről. A zenepavilont a Schlosser-cég építette meg 971 forintért. Ezt a zenepavilont 1948-ig használták rendeltetésszerűen, majd hagyták leamortizálódni. „Rövidesen ismét sor kerül a vasárnapi térzenére Győrött. Az évek óta elhanyagolt Radó téri zenepavilont megjavítják, s a zenekar itt foglal majd helyet.” (Kisalföld, 1957. 05. 25.)

A javításból és az élőzenéből nem lett semmi. Helyette megafonból szólt a zene a szigeten délután hattól este 10-ig. 1961. januárjában még állt a pavilon, majd lebontották.

1963-ban egy új zenepavilon felállításáról döntött a városi tanács, melyre az 1964-es városfejlesztési alapból 90 000 forintot biztosított. Ki tudja miért, az építkezés megkezdésére 23 évet kellett várni.

„A Radó téri zenepavilon tervei elkészültek. A Győri Városszépítő Egyesület már a szükséges anyagokat is megvásárolta. A győri ács, illetve asztalos kisiparosok vállalták, hogy társadalmi munkában az idei nyár elejére felállítják a pavilont. A városi tanács gondoskodik a pavilon üzemeltetéséről.” (Kisalföld, 1986. 01. 22.)

Az építkezést ekkor sem kapkodták el.

„ÉPÜL A ZENEPAVILON

A napokban megkezdik az egykori győri Radó téren a zenepavilon felállítását. A pavilonhoz az anyagot, valódi vörösfenyőt, a Győri Városszépítő Egyesület vásárolta meg. Az eredeti tervek alapján a fenyőgerendák kiszabását már elvégezték. A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat, a Tanácsi Építő és Szerelőipari Vállalat dolgozói és a kisiparosok természetesen társadalmi munkában végzik a helyszíni munkálatokat. Remélhetően tavasszal újból hangulatos térzenét hallhatunk a Tolbuhin sétányon.” (Kisalföld, 1986. 09. 01.)

Csaknem egy év elteltével már tető alatt volt a zenepavilon. Az új zenepavilon hivatalos átadása 1988. május elsején történt meg.

(forrás: www.regigyor.hu)

JELEN – RADÓ MATINÉ

A Radó Matiné programsorozat elkötelezett feladata és célja a Radó-sziget Győr kulturális vérkeringésébe való visszacsatolása. Májustól októberig olyan színes, sokrétű eseményekkel, előadókkal várja a sziget az érdeklődőket, melyek összművészeti kategóriába emelik a programsorozatot. Nem csak a dekoráció és a bensőséges hangulat adja a Radó Matiné miliőjét, a hely történelmi és kulturális jelentősége sem kihagyható a képletből.

A Radó Matiné programsorozat nemcsak új, fiatalos tartalmat ad ennek a kiemelkedő helynek, de történelme előtt is tiszteleg. A koncertek, képzőművészeti programok, gasztronómiai rendezvények színes kavalkádja májustól egészen októberig várja az érdeklődőket.

A rendezvénysorozat koncepciója egyszerű, péntekenként élőzenei koncertekkel, szombaton DJ-kkel, vasárnap pedig családi programokkal töltjük meg a szigetet. A vendéglátóegységek délután 15 órától éjszakába húzódóan, pénteken és szombaton éjfélig, vasárnap 22 óráig tartanak nyitva.

MEGÚJUL A CSÓNAKHÁZ – JÖVŐ TERVEK

(forrás: GYMJV Önkormányzata – ÚjRadó kiállítás)

A leromlott épület tulajdonjogát 2020-ban vásárolta meg Győr városa. A teljes körű rekonstrukció célja a meglévő műemlék épület helyreállítása, ismét használhatóvá tétele, korszerűsítése, új funkciókkal történő kibővítése. Újra felépítik a lebontott, kilátóként funkcionáló nagytornyot is. A város tervezi még a méltán népszerű belvárosi sétahelyszín, a Radó-sziget kiemelését a történelmi belvárosból, szeretné önálló turisztikai vonzerővel ellátni azért, hogy számos rendezvény helyszíneként szolgáljon a győri lakosok és az ide látogató turisták számára is. A csónakház épülete kivételesen nagy szimbolikus és környezetformáló jelentőségű a város történetében. Az épület helyreállításánál alapvető szempont mind a természet, mind a tönkrement értékek megőrzése, helyreállítása. Az értékmegőrző és közösségi létet erősítő funkcióinak következtében újra élővé, lüktetővé válna Győr történelmi belvárosának ezen frekventált területe. A Spartacus csónakház felújításának és a szigeten történő fejlesztéseknek köszönhetően generációkon átívelő célcsoportok tudják majd napi szinten használni a szabadidős, kulturális, művészeti és sportolási célokat kielégítő környezetet.

A Radó-sziget központi elhelyezkedése számtalan lehetőséget nyújt közösségi események megvalósítására. A helyreállított Spartacus csónakház adottságaival ebben a környezetben a város közösségi központjává válik. A fejlesztés lehetőséget teremt a parkosításra, egy élhetőbb, tágasabb városi tér kialakítására.

Statiszta jelentkezés lezárása

Kedves Érdeklődők!

Mivel idén hihetetlenül gyorsan teltek be a „statiszta helyek”, így lezárjuk a jelentkezést a mai nappal.

Aki eddig nem jelentkezett és szeretne, ne búsuljon, mert várólistára kerülhet és ha felszabadul egy hely, akkor értesítjük.

Jelentkezés a várólistára ITT

Köszönjük a megértéseteket és várunk Mindenkit szeretettel a 31. Barokk Esküvőre! 🙂

Zichy 400 – A palota éve

A Zichy-palota 2024-ben ünnepel. 400 évvel ezelőtt történt, hogy a palota helyén álló ház, valamint a birtok a Zichy család tulajdonába került. Innen indult Győr egyik legikonikusabb épületének hosszú, olykor rögös útja, mely napjainkig tart. A Győri Művészeti és Fesztiválközpont a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum segítségével korhű szobát rendez be erre az alkalomra a palota egyik szalon termében, valamint a Zichy Örökségért Alapítvány közreműködésével és kitartó kutatással összegyűjtött képi és szöveges anyagából időszaki kiállítást is szervez. A kiállítás április 5-től 14-ig látogatható nyitvatartási időben, előre egyeztetett időpontban.

Az évfordulós programok ünnepélyes megnyitója 2024. április 5-én, 17 órakor lezajlott a Zichy-palota termeiben. A kiemelkedő alkalom keretein belül lehetőség adódott az egykori arisztokrata család leszármazottjainak meghívására: Dr. Zichy Mihály PhD tartott előadást, mint az est fővédnöke. Ezt Bana József nyugalmazott levéltári igazgató rövid előadása követte, majd Székely Zoltán, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója megnyitotta a kiállítást.  A Zichy Szőlőbirtok jóvoltából pezsgős koccintással ünnepeltük a palotát.

Az évforduló azonban nem csak erre az egy napra koncentrálódik, a MÜFE egy egész éven átívelő programsorozattal idézi meg a polgári szalonok világát.

 A programsorozat eseményei:

⚜ 2024. április 11., 18 óra, Bősze Ádám: Mozart és a szabadkőművesek JEGYEK

⚜ 2024. május 9., 18 óra, Klem Viktor: A nagybőgő JEGYEK

⚜ 2024. május 22., 18 óra, Szücs Péter Pál: Színházmesék JEGYEK

⚜ 2024. szeptember 05., 18 óra, Piros Ildikó: Abigél titkai JEGYEK

⚜ 2024. október 10., 18 óra, Csík János és barátai: Adagio JEGYEK

⚜ 2024. november 07., 18 óra, Pokorny Lia: LIAoson JEGYEK

⚜ 2024. december 04., 18 óra, Für Anikó és Hrutka Róbert: Minden titok JEGYEK

Színpadra Fel! – JELENTKEZÉS MEGHOSSZABBÍTVA, jelentkezési útmutató

1. Olvasd el a pályázati felhívást itt

2. Töltsd fel a produkciódról készült videót az alábbi tárhelyre!

3. Itt megtalálsz minden olyan dokumentumot, amelyre szükséged lesz a jelentkezés során.
Töltsd le, mert ezekre mindenképp szükséged lesz a jelentkezéshez!

4. Nyomtasd ki, és kitöltve juttasd el hozzánk az alábbi címre:
9022 Győr, Liszt Ferenc u. 20.

Várunk minden 14 év feletti Győr-Moson-Sopron vármegyei énekest, zenei előadót, zenekart, DJ-t, aki úgy ​érzi, itt az ideje, hogy megmutassa magát, tehetségét a közönségnek. Műfaji megkötés nincs.

A jelentkezési szándékát kérjük, jelezze az [email protected] e-mail címen.

A kitöltött dokumentumokat 2024.05.30-ig MEGHOSSZABBÍTVA: 2024. 06. 14-ÉN ÉJFÉLIG tudjuk befogadni. (Jelentkezési lap, Hozzájárulás adatkezeléshez ​- ezt a nyilatkozatot valamennyi videós anyagon szereplő személynek ki kell töltenie, az előadó, illetve a ​zenekar nevének megjelölése mellett!)
A dokumentumokat megtalálod ITT.

Nevezési díj nincs.

Díjban az első három helyezett részesül Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Rotary Club ​Alapítvány jóvoltából.

1. helyezett „Győr Zenei felfedezettje” díj, valamint egy profi videóklip elkészítésének lehetősége
2. helyezett 150.000 Ft
3. helyezett 100.000 Ft
A DJ kategória győztese felléphet a Győri Rotary Fröccsnapok keretében.

A nevezés általános feltételei:

  • A programba kizárólag amatőr, feltörekvő előadókat, zenekarokat, DJ-ket várunk, nem jelentkezhetnek ​professzionális kiadói múlttal rendelkező zenekarok (a saját kiadás és a helyi, lokális médiumokban való ​megjelenés még nem kizáró ok).
  • Nem fogadhatjuk el olyanok jelentkezését, akik az NKA Hangfoglaló Program induló zenekari ​alprogramjának támogatottjai voltak.
  • A versenyző a nevezése mellé töltsön fel videós anyagot a megjelölt tárhelyre, mp4 formátumban, ​maximum 1 GB terjedelemben.
  • A nevezés elfogadásához szükséges a rendezvény „hozzájárulás adatkezeléshez” nyilatkozatának kitöltése ​és leadása.
  • Fenntartjuk a jogot, hogy amennyiben a videó szexuális, politikai, vallási, megbotránkoztató, ​gyűlöletkeltésre alkalmas tartalommal rendelkezik, annak közzétételét megtagadjuk.
  • Amennyiben a nevező, vagy a nevező zenekar tagjai között 18. életévét még be nem töltött személy van, ​kérjük, jelöljék az űrlapon. 14-18 életév közötti jelentkező esetében a törvényes képviselő írásos ​hozzájárulása is szükséges a nevezés elfogadásához.
  • Figyelemmel a pályázat céljára csak azon pályázók nevezését tudjuk befogadni, akik – valamennyi videós ​anyagon szereplő személlyel együtt – vállalják a beküldött videó online nyilvános szavazáson való ​megjelenítését, valamint az élő show-ban való részvételt, továbbá ennek során az érintettekről – ​beazonosítható módon történő felvételt is lehetővé tevő – rögzítését.

Az élőzenei kategória nevezési feltételei:

  • A versenyen a zenekarok élő, hangszeres formációban vehetnek részt, énekesek részére félplayback ​megoldás is engedélyezett.

Az élőzenei verseny menetrendje:

  • Az online előválogatón a szakmai zsűri kiválasztja az általa legjobbnak tartott 9 előadót vagy zenekart, a ​tizedik fellépőt a közönség választja ki az online, nyilvános szavazáson.
  • Amennyiben a zsűri által kiválasztott és a közönség által legjobbnak tartott produkcióban egyezőség ​alakul ki, a zsűri jogosult a saját döntését felülbírálni és egy másik versenyzőt nevezni az élő show-ra, a ​döntés nem befolyásolja a nyilvános szavazás eredményét.
  • Szavazni 2024.06.14-06.30. közötti időpontban lehet az erre a célra létrehozott webfelületen, az élő ​show-ra bejutókat e-mail-ben értesítjük, legkésőbb 2024. július 5-ig.
  • A kiválasztott 10 fellépő közül, – akik részt vesznek a Győri Rotary Fröccsnapok keretében az élő ​megmérettetésen – a helyszínen leadott közönségszavazatok sorrendje alapján alakul ki a végleges ​eredmény.
  • A döntő 2023.07.20-án a Győri Rotary Fröccsnapok keretében valósul meg Győrben, a Dunakapu téren, ​ahol a fellépők maximum 15 perces műsoruk keretében mutatkoznak be. A közel 120 nm-es ​nagyszínpadon, professzionális hang és fénytechnika segítségével adhatják elő produkciójukat a város ​közönsége előtt.

A DJ kategória nevezési feltételei:

  • A kategóriába való jelentkezés feltétele, hogy a jelentkező rendelkezzen saját keverő pulttal, vagy ​önerőből béreljen saját produkciójához megfelelő pultot.
  • A jelentkező élő fellépést vállal 2024. július 20-án.

A DJ verseny menetrendje:

  • A kategória győztese online értékelés során kerül kiválasztásra egy szakmai zsűritag által 2024. június 30-​ig. Közönségszavazásra ebben a kategóriában nem kerül sor.
  • A kategória győztese 2024. július 20-án élőben szerepelhet a Rotary Fröccsnapok keretében a Dunakapu ​téri nagyszínpadon.
  • A győztest legkésőbb 2024. július 5-ig értesítjük.

Szóval kedve jelentkezők: Színpadra Fel!

Keressük 2024. barokk párját!

A 31. Barokk Esküvő párját keresi a Győri Művészeti és Fesztiválközpont. Az augusztus 9-10-én megrendezésre kerülő eseményre olyan jegyespár jelentkezését várjuk, aki szeretne részese lenni egy életre szóló élménynek, és a boldogító igent egy korhű szertartáson, Győr város népe előtt mondaná ki.
A barokk jelmezek, hajköltemények, a ceremóniát megelőző szerenád és a belvárost átszelő felvonulás adják az eszenciáját a rendezvénynek.

A XVII. századi hagyományokra épülő ceremóniára az [email protected] címen várjuk a jelentkezéseket!

Legyél a Barokk Esküvő sztárja – legyetek Ti Győr barokk párja!

Húsvéti Vásár

A Győri Húsvéti Vásár a Baross utca és Arany János utcán felállított pavilonokból kínált kézműves portékákkal varázsol tavaszi hangulatot. A belváros utcái a jó idő közeledtével újra megtelnek élettel. Az utcaszínház-jelleggel megjelenített gyerekelőadásokat látogathatják az érdeklődők. A Virágpiac teret bekapcsoljuk ebbe a tavaszi pulzálásba – az ott megjelenő dekorációk, a győri ovisok keze munkájával díszített fák a megújulás hangulatát kölcsönzik majd. A Csobolyó Néptáncegyüttes húsvéti népszokásokat elevenít fel, és a húsvéti időszakhoz kapcsolódóan a Generációk Háza újra megrendezi a Hímes Tojás Napját. Az itt kiállított, számos különböző technikával készített tojást iparművészek hozzák el, a bátrabbak pedig instruktorok segítségével próbálhatják ki a tojásdíszítés folyamatát.

A kézműves pavilonok nyitvatartása:
Hétfő-csütörtök: 10-17 óráig
Péntek-vasárnap: 9-17 óráig
Március 30., szombat: 9-14 óráig

Hímes Tojás Napja: 2024. március 17
Az ország különböző vidékeiről érkeznek a Népművészet Ifjú Mesterei, Népi Iparművészek, és bemutatják nekünk tájegységük jellegzetes motívumaival díszített tojásait.
Megcsodálhatjuk a sárközi, gyimesi és moldvai csángó motívumokkal megírt tojásokat, de lesz itt áttört, levélrátétes és különféle növényi színezőanyaggal festett tojás is!
A látogatók hasznos ötleteket kaphatnak a tojásfestéshez, a vállalkozó kedvűek ki is próbálhatják a különféle technikákat.
A játszóházban lehet tojást festeni, elkészülhetnek a húsvéti ünnep díszei.
A rendezvény helyszíne: Generációk Művelődési Háza, Győr, Aradi vértanúk útja 23.
10:00-16:00 óra – Hímestojás kiállítás és vásár
Kirakodóvásár kézművesek portékáiból (szalma, levendula, kékfestő, mézeskalács, textília, kerámia)
10:00 – 16:00 óra – Húsvéti játszóházak (tojásfestés, húsvéti dekorációk készítése)


Bab Társulat- Fenevadak c. előadás, vásári felvonulás: 2024. március 22., 15 óra
A Bab Társulat óriásbábos utcaszínház 1995 óta rója az országot, s annak különböző rendezvényeit. A műértő közönség felnéz a társulatra, hisz a bábok 2-3 méter magasak. Kiváló zenészeik hangszereiből kiáramló dallamok a kikiáltó szavával fűszerezve méltán keltik fel a nagyérdemű sokadalom figyelmét.
A „Fenevadak” állati produkciókból tevődik össze. Történetében a farkas megvívja több évezredes harcát a malaccal, medvetáncoltatás, aeroszkander és lovas magasiskola tarkítja a produkciót. A szemnek látvány, fülnek hallvány!


Csobolyó Néptáncegyüttes- Kiszebáb égetés: 2024. március 24., 10 óra
Virágvasárnap a Csobolyó Néptáncegyüttes eleveníti fel a kiszebáb égetés hagyományát. A rontást és telet elűző népszokást negyven táncos fogja előadni. A Baross úti Sárkányölő Szent György szobortól induló menet egészen a Rába partjáig halad majd, ahol az égő szalmabábot a vízbe dobják.


Fajátékok birodalma: 2024 március 29-30.
Nagypénteken és nagyszombaton fejlesztő fajátékok kapnak helyet a Fehérvári kapu emlékhelyén; kirakó- és logikai játékok, nagy méretű ügyességi játékok hívogatják majd játékra a gyerekeket.

Álomzug Társulás- Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack c. bábelőadás: 2024. március 30., 10 óra
MESE ÁLMODOZÓKNAK MINDEN IDŐBEN –Minden lány álmodozik valamiről. A királylányok például arany- meg ezüst ruháról. Ám Hajnalka Királykisasszony csodálatos gyümölcsöket lát álmában. Ezekhez és az álom megfejtéséhez egy beszélő malac szívén keresztül vezet az út…”

Győri Tavaszi Fesztivál – A MÜFE szervezésében

A hagyományokhoz híven a március 15-ét követő hetekben megrendezésre kerülő, a győri kulturális intézmények gazdag műfaji kínálatát felvonultató, több, mint 90 elemből álló programsorozat. A tavaszi megújulást a kultúra virágzása is jelzi – a művészeti intézmények premierjei és az ezeket kiegészítő produkciók missziója, hogy színesítsék a programkínálatot.

A műfaji sokszínűséget Győr kulturális pillérjei garantálják. A Győri Művészeti és Fesztiválközpont országosan ismert és elismert programokat hoz a felnőtt és fiatal felnőtt közönségnek oly módon, hogy a piaci ár töredékéért vásárolható belépőjegyekkel teszi elérhetőbbé az igényes kikapcsolódást.

Edith Eva Eger: A döntés – 2024. március 19., kedd, 19 óra – TELTHÁZ
Vaskakas Bábszínház, Bartók terem

Edith Eva Eger, kassai születésű amerikai állampolgár. A döntés című könyvének színpadi adaptációja Tenki Réka és Csányi Sándor előadásában valójában egy memoár, mely a pszichológia egyik fontos segédeszköze is.

Edith magyar zsidó származású holokauszt-túlélő. Gimnazistaként a Magyar Olimpiai Csapat tagja volt, ígéretes balett táncos karrierjének az 1942-es zsidóellenes törvények vetettek véget: eltávolították a csapatból. Két évvel később, családjával együtt, Auschwitzba kerültek. A koncentrációs táborok, halálmenetek, éhezés és szenvedés egymásutáni folyamatos sorát édesanyja halálának ténye indította. Aznap este, amikor anyját elgázosították, Mengele táncolni kényszerítette a 17 éves lányt. 1945-ben a gunskircheni tábort felszabadította az amerikai hadsereg. Edithet egy katona vette észre, ahogy a halomra hányt holttestek között megmozdult. Felépülése után kommunista fenyegetések hatására az Egyesült Államokba emigrált, klinikai pszichológus szakon diplomát szerzett, megnyitotta magánklinikáját. Első könyve A döntés 2017-ben jelent meg, haláltábori élményeiről mesél, szembenézve szörnyű emlékeivel és elfojtott érzelmeivel.

 Az életigenlés, a megbocsátás és elengedés eszközével új alapokra tudjuk helyezni teljes emberi valónkat. A Vaskakas Bábszínház színpadára állított darab alapvető emberi értékeket hordoz. Az 1944-es deportálás szomorú évfordulójára is emlékezünk A Döntéssel.  

Ferdinand von Schirach: Isten – 2024. március 20., szerda, 19 óra
Vaskakas Bábszínház, Bartók terem

Jegyvásárláshoz kattintson IDE!

A mély, emberi témákat feszegető darabok sorából kiemelkedik Ferdinand von Schirach, Isten című darabja. Az Örkény Színház vendégelőadását a Vaskakas Bábszínház színpadára viszi a Fesztiválközpont. Az aktív eutanázia kérdése, habár a magyar jogrendszer szerint tiltott, mégis foglalkoztatja a közvéleményt, az emocionális gondolkodásra ösztönző színműben a nézők véleménye is teret kap. A Varga Zsófia és Mácsai Pál nevével fémjelzett, magyar színpadra alkalmazott produkció kuriózumként jelenik meg a Tavaszi Fesztivál kínálatában.

Mácsai Pál Kossuth- és Jászai Mari Díjas magyar színész, rendező, érdemes művész 2004 óta az Örkény István Színház alapító igazgatója.  Életét végig kísérte a művészetek iránti elkötelezettség családja és pályaválasztása révén is: Színész diplomáját a Színművészeti Főiskolán szerezte.

A Madách Kamara Mácsai művészeti vezetése során, csupán 3 évad alatt a Főváros egyik vezető művészszínházává nőtte ki magát, 2004-ben felvette a színház az Örkény István nevet.

Az eutanázia kérdése az ókor óta foglalkoztatja a közvéleményt. Szókratész, Platón és Seneca is támogatta, de az orvostudomány megalapítója, Hippokratész például ellenezte. A kérdés, van-e joga az embernek beavatkozni saját halálának folyamatába, ma is sok helyen heves vitákat vált ki. Az etikai kérdés nyitva áll: segíthet-e egy orvos valakinek abban, hogy méltósággal fejezze be az életet?

ZÓRA – Nagykoncert – 2024. április 6., szombat, 19 óra
Richter Terem

Jegyvásárláshoz kattintson IDE!

A fiatal generáció kitörő jelensége a szuggesztív előadásmódot képviselő ZÓRA. A jelenleg Budapesten és Los Angelesben élő énekesnő sorra hódítja meg a koncerttermeket – a Várkert Bazár és a Magyar Zene Háza is teltházzal fogadta a Fonogram-díjas énekes-dalszerzőt 2023-ban. Bár ZÓRA Amerikában született, dalai többségét anyanyelvén, magyarul írja. Karrierje -saját bevallása szerint- különösen indult, hiszen előbb léphetett fel telt ház előtt a Magyar Zene Házában, mint hogy saját lemeze napvilágot látott volna. Dalaira a magyar közönség érzékenyen reagál, mélységet mozdít meg bennük. Az avant-pop, az alternatív és filmes hangzásvilágokkal játszadozó Urbányi Zóra előadásmódja egyedi és összetéveszthetetlen. A Richter Terem színpadán megjelenő hangi és képi élményeket kiváló zenésztársai is unikálissá teszik értékteremtő koncertjén.

A Honey Jeans Győr város zenei felfedezettje

A Győri Művészeti és Fesztiválközpont 2023. márciusában hirdette meg a Színpadra fel! zenei tehetségkutató versenyt. Az amatőr együttesek számára kiírt pályázatra olyan győri és győri kötődésű zenészek jelentkezését vártuk, akik nem rendelkeznek professzionális múlttal.

A hetvennégy jelentkezőből végül 56 produkció jutott el a bírákhoz, akik egy előválogatást követően tíz formációnak adták meg a döntőbe jutás lehetőségét. A Fesztiválközpont Youtube csatornáján is vártuk a szavazatnak számító like-okat, a tizenegyedik együttest a közönség juttatta színpadra. A felületre a voksolás zárásakor összesen 5010 reakció érkezett.

A Győri Rotary Fröccsnapok szombati napján zajlott döntőben a verseny zsűrije (Boda Bernadett, RockMilady Noémi, Csuka és Richie) élőben értékelte a produkciókat, az „ötödik zsűritag” a szavazófröccsöt vásárló közönség volt. A Crazy Little Queen esti koncertje alatt összesítettük a zsűri pontjait, és számoltuk át a közel ezer szavazólapot, mely alapján a következő eredmény született:

Harmadik helyen futott be a Flopp. Az együttes Justin Timberlake, Bruno Mars, Michael Sambello és Michael Jackson klasszikusait álmodta újra.

A második a Várakozni Tilos! lett. Az ötfős banda saját szerzeményekkel érkezett.

A dobogó legfelső fokára a Honey Jeans állhatott fel. A Maneskin és Gnarls Barkley dalok mellett saját szerzeménnyel is készültek. Az összkép, az intonációs megoldások és a hangszerek megszólaltatása alapján a zsűri teljes egyetértésben őket ítélte a legjobbnak. A csapattal készült interjú a Győrplusz felületén már olvasható.

A nyertesek díjait a Rotary Club Alapítvány ajánlotta fel, a Honey Jeans a Győr város zenei felfedezettje címet is magáénak tudhatja, valamint elnyert egy videóklip készítési lehetőséget is. Az ünnepélyes díjátadóra a Crazy Little Queen koncertjét követően került sor, ahol felcsendült a We are the champions című nóta is, tisztelegve ezzel minden döntős és induló előtt.

A rendezvény aftervideója már elérhető!

A tehetségkutatót a tervek szerint 2024-ben is megrendezzük.

-VK-

Fotó: Ács Tamás / Győrplusz

Bravúros előadások az Éneklő Ifjúság Minősítő Hangversenyen

Változatos programmal készültek a kórusok az Éneklő Ifjúság Minősítő Hangversenyre. A könnyed, játékos dallamokat, a komolyabb hangvételű egyházi énekeket és ősbemutatót is ünnepelhettünk a nagymultú eseményen. Az rendezvényt Virág-Adorján Andrea, polgármesteri főbiztos nyitotta meg április 21-én, az egykori Zsinagóga impozáns épületében.

A COVID kezdete óta ez volt az első teljes év, amikor a próbafolyamatokat nem akadályoztatták. A közös éneklés élményének megszeretettetéséért létre hívott eseményen tizenhárom jelentkező kórusból végül tizenegy állt színpadra, hogy számot adjon a tudásáról. A munkát háromtagú szakmai zsűri minősítette.
Somogyváry Ákos karnagy – művészeti vezető, az Erkel Ferenc Társaság és a KÓTA Tanácsadó Testületének elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja tolmácsolta a bizottság egyöntetű döntését. Sipos Tamásné, KÓTA-díjas ének-zenetanár, karvezető, a zenei rendezvények szakmai szervezője és Katona Tibor, KÓTA-díjas karnagy dolgoztak a zsűrielnök mellett a minősítéseken.

Az alsós együttesek gyermek- és népdalcsokrai indították a délelőtti műsort.
A Richter János Zeneművészeti Szakgimnázium, Általános Iskola, AMI és Kollégium Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskolája, Bartók Kicsinyek Kórusa „A” kategóriában, Arany Diplomával zárt. A Molnár Gabriella vezette együttes repertoárja üde felütése volt a programnak.

Czidor Melinda, a Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Kisrigó Kórusa „A” kategóriában Arany minősítést vehetett át, valamint Elismerő Oklevelet a jól szerkesztett, citerakíséretes népdalcsokorért.

A Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Kiskórusa Etseyatse Andrea vezényletével, „A” kategóriában Arany minősítést kapott.

A Gyárvárosi Általános Iskola Énekkara „B” kategóriában indult. Vezetőjük, Pércsy Kornélia Ezüst minősítést vehetett át.

A Pilinszky János Általános Iskola Gyermekkara „A” kategóriában Ezüst minősítést kapott. Az együttest Spissichné Gesztesi Zsófia vezényelte.

A Győrszentiváni Szent Benedek Általános Iskola Kórusa „B” kategóriában indult. Mecséri Krisztina programja, a kórus előadása Arany minősítést ért.

A László Balázs vezette, Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Metrum Gyerekkara „A” kategóriában Arany minősítést kapott.

A Pannonhalmi Szent Benedek Általános Iskola Kórusa „A” kategóriában Ezüst minősítést kapott. Vezetőjük, Berki Ibolya Elismerő Oklevelet vehetett át a népdalcsokor és a Három quodlibet megformálásáért.

A délutáni programban kettő kórus visszalépése miatt már csak három együttes szerepelt. Lebilincselő előadásmódjuk és a művek kiválasztása koronázta meg a napot.

A Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Cantilena Gyermekkara Gyökér Krisztina vezetésével „A” kategóriában Arany minősítést kapott.

Az Apor Vilmos Iskolaközpont Énekkara „A” kategóriában Arany diplomát kapott. Iván Gabriella együttese az Év kórusa díjat is kiérdemelte.

A Richter János Zeneművészeti Szakgimnázium, Általános Iskola, AMI és Kollégium Richter János Vegyeskarának programja igazi meglepetést tartogatott. Az egyházi művek mellett tagjuk, Máté Bálint Pater Noster című szerzeményét is előadták. A lebilincselő előadás iskolapéldája a vezető és a kórus szimbiózisának. Gödölle Péterné „A” kategóriában Arany Diplomát vett át, Elismerő Oklevéllel jutalmazták Máté Bálintot és a kórust is a Pater Noster előadásáért, és az Év kórusa díjat is kiérdemelték.

A kórusok méltán vívtak ki elismerést – a kánonok megformálása, a szólamok összedolgozása, az egyes formációktól elleshető, új megoldások és a közös számok felemelő előadása további munkára ösztönzik az együtteseket.

A fellépőknek és karvezetőknek további sikeres munkát kíván az esemény szervezője, a Győri Művészeti és Fesztiválközpont!

-VK-

*A fotón a Richter János Vegyeskart vezényli Gödölle Péterné.