Skip to main content

Zichy
Palota

A palota termei

A Zichy-palota Győr egyik legszebb barokk épülete. A barokk korban a főúri életmód megkívánta, hogy a vidéki kastélyok és a városi paloták külső megjelenésükkel is kifejezzék a tulajdonos társadalmi helyzetét, gazdagságát. Ennek hatásos építészeti eszközei voltak a díszes fogadóterek, lépcsőházak és az utóbbihoz kapcsolódó szobák gondosan megkomponált sora. Ennek lenyomatai láthatóak még ma is a Zichy-palotában. 

A palota mostani állapotát 2018-ban nyerte el, a Tükrös szalon és Nagyterem összenyitásával. Ezek a termek napjainkban házasságkötések, illetve irodalmi és zenés estek különleges helyszínéül szolgálnak.

Rózsás szalon
Mérete: 20 m²

Rózsás szalon előtere
Mérete: 30 m²

Nagyterem
Mérete: 66 m²

Tükrös szalon
Mérete: 58 m²

Kék szalon előtere
Méret: 30 m²

Kék szalon
Méret: 23 m²

Köves terem (emeleti előtér)
Méret: 36 m²

Házasságkötés esetén

Kék szalon
(max: 5 fő; menyasszony, vőlegény, 2 tanú + anyakönyvvezető)

Rózsás szalon
(max: 10 fő; menyasszony, vőlegény, 2 tanú + anyakönyvvezető + 5 hozzátartozó)

Tükrös szalon
(max. 47 fő; menyasszony, vőlegény, 2 tanú + anyakönyvvezető + 42 ülőhely a násznép számára)

Nagyterem
(max. 127 fő; menyasszony, vőlegény, 2 tanú + anyakönyvvezető + 122 ülőhely a násznép számára)

Figyelem! Termeink befogadóképessége normális működési körülmények mellett értendő! Kérjük az aktuális lehetőségekről tájékozódjon Esküvőszervezés aloldalunkon, a hírek szekcióban!

Az esküvői ceremóniára kiválasztott teremnél a megadott befogadóképesség hozzájárul ahhoz, hogy egy ilyen életre szóló esemény méltó körülmények között valósulhasson meg.

A palota története

1624

A mai palota helyén álló házat megvásárolta a köznemesi katonacsaládból származó Zichy I. Pál, aki Győr és a hozzá tartozó Balaton-felvidéki várak főkapitánya volt. Fia, Zichy I. István, a család történetének legkiválóbb alakja – aki igen fiatalon lett a győri vár kapitánya, s megkapta a grófi címet is – bővítette, alakíttatta a házat, s a szomszédos telkeket felvásárolta.

1654

Az épületegyüttes tűzvész áldozata lett, de újjáépítették.

1676

Az első nagy átalakítás ezt követően ekkor következett be, s Zichy II. Pál nevéhez fűződik. A barokk korban a főúri életmód megkívánta, hogy a városi paloták kifejezzék a tulajdonos társadalmi állását, gazdagságát. Ennek az elvárásnak tettek eleget a teremsor kialakításával, s ekkor készült a kőlábas folyosó és a sarokerkély. Ez utóbbi díszítése, a tartó konzolok torzfejei a késő reneszánsz ízlést tükrözik.

1724

Miller Ferenc tervei szerint a barokk kor stílusának megfelelően átépítették.

1745

Ismét sor került az épület felújítására. A homlokzat emeleti falmélyedésébe a Szent család szoborcsoport került, a szobrokkal gazdagon díszített kapubejárat vetekedett az ország akkori fővárosában, Pozsonyban láthatóakkal. Az ünnepélyes hatás fokozása érdekében a kapu néhány elemét a lépcsőfeljáró elején megismételték. A boltozatos szobabelsők síkfödémet kaptak, a falakra díszes freskókat festettek. A sarokerkélyes szobában a rokokó divat szerint öltözött kártyázó társaság, táncoló párok, titkos találka vidám jelenetei ma is láthatóak, csakúgy, mint az erkélyes szoba szertelen vonalú rocaille-kereteiben az ószövetségi képei.

1800

Ennek ellenére nagyobb építészeti beavatkozást végeztetett el 1801-ben, megcsonkíttatta a barokk homlokzatot, a kapu fölött erkélyt alakíttatott ki. Az erkélyrács mezejében látható monogram feleségének, Sarabók Teréziénak és az ő nevének kezdőbetűit tartalmazza.

1810

Huszár Ádám örökös pénzügyi nehézségekkel küszködött, s valószínűleg ez is ösztönözte arra, hogy a Győrben különösen virágzó alkímia felé forduljon. Dolgozószobája falára égszínkék mezőben az aranycsinálás szimbólumainak jeleit festette, de kedvezőtlen anyagi helyzetét ez sem mentette meg, s 1810-ben kénytelen volt az épületet eladni.

1831

Az új tulajdonos Józsa József püspöki jószágkormányzó lett, aki haláláig, 1831-ig élt a házban. Ő a reformkori Győr fontos személyisége volt: gyakran fogadta a szellemi élet kiváló képviselőit, nála lakott, mint felesége rokona 1820-21-ben a Jogi Akadémiát végző Deák Ferenc, majd a történetíró Fejér György, valamint Batthyány Lajos, a későbbi, 1849-ben kivégzett magyar miniszterelnök is.

Józsa József halála után a palota főúri jellege fokozatosan megszűnt. A falakat lemeszelték, megosztották a szobákat, az emeleten és a földszinten több bérlakást alakítottak ki. Az adófőkönyvek tanúsága szerint a XIX. század közepén a földszinten kispénzű mesterlegények éltek, nevük mellett sokszor szegény vagy „nyomorult” megjegyzéssel.

1980

Az épület teljes felújítása az 1980-as évek elején kezdődött el, ekkor kerültek feltárásra a freskók, s 1986-tól teljes barokk kori pompájában ad otthont a város házasságkötő termeinek, az Anyakönyvi Hivatalnak és a Győri Művészeti és Fesztiválközpontnak. Falai között napjainkban is megfordulnak a magyar szellemi élet kiválóságai, s Győr városának egyik büszkeségévé vált.