Zichy palota

zichy-hatter

A palota termei

A Zichy-palota Győr egyik legszebb barokk épülete. A barokk korban a főúri életmód megkívánta, hogy a vidéki kastélyok és a városi paloták külső megjelenésükkel is kifejezzék a tulajdonos társadalmi helyzetét, gazdagságát. Ennek hatásos építészeti eszközei voltak a díszes fogadóterek, lépcsőházak és az utóbbihoz kapcsolódó szobák gondosan megkomponált sora. Ennek lenyomatai láthatóak még ma is a Zichy-palotában. 

A palota mostani állapotát 2018-ban nyerte el, a Tükrös szalon és Nagyterem összenyitásával. Ezek a termek napjainkban házasságkötések, illetve irodalmi és zenés estek különleges helyszínéül szolgálnak.

Nagyterem

66 négyzetméter

Kék szalon

23 négyzetméter

Kék szalon előtere

30 négyzetméter

Tükrös szalon

58 négyzetméter

Lépcső
Rózsás szalon előtere

30 négyzetméter

Rózsás szalon

20 négyzetméter

Köves terem (emeleti előtér)

36 négyzetméter

Rózsás szalon
Mérete: 20 m²

Rózsás szalon előtere
Mérete: 30 m²

Nagyterem
Mérete: 66 m²

Tükrös szalon
Mérete: 58 m²

Kék szalon előtere
Méret: 30 m²

Kék szalon
Méret: 23 m²

Köves terem (emeleti előtér)
Méret: 36 m²

Házasságkötés esetén

Kék szalon
(max: 5 fő; menyasszony, vőlegény, 2 tanú + anyakönyvvezető)

Rózsás szalon
(max: 11 fő; menyasszony, vőlegény, 2 tanú + anyakönyvvezető + 6 hozzátartozó)

Tükrös szalon
(max. 47 fő; menyasszony, vőlegény, 2 tanú + anyakönyvvezető + 42 ülőhely a násznép számára)

Nagyterem
(max. 127 fő; menyasszony, vőlegény, 2 tanú + anyakönyvvezető + 122 ülőhely a násznép számára)

 

Az esküvői ceremóniára kiválasztott teremnél a megadott befogadóképesség hozzájárul ahhoz, hogy egy ilyen életre szóló esemény méltó körülmények között valósulhasson meg.

A palota története

1624

A mai palota helyén álló házat megvásárolta a köznemesi katonacsaládból származó Zichy I. Pál, aki Győr és a hozzá tartozó Balaton-felvidéki várak főkapitánya volt. Fia, Zichy I. István, a család történetének legkiválóbb alakja – aki igen fiatalon lett a győri vár kapitánya, s megkapta a grófi címet is – bővítette, alakíttatta a házat, s a szomszédos telkeket felvásárolta.

1624
1654

Az épületegyüttes tűzvész áldozata lett, de újjáépítették.

1654
1676

Az első nagy átalakítás ezt követően ekkor következett be, s Zichy II. Pál nevéhez fűződik. A barokk korban a főúri életmód megkívánta, hogy a városi paloták kifejezzék a tulajdonos társadalmi állását, gazdagságát. Ennek az elvárásnak tettek eleget a teremsor kialakításával, s ekkor készült a kőlábas folyosó és a sarokerkély. Ez utóbbi díszítése, a tartó konzolok torzfejei a késő reneszánsz ízlést tükrözik.

1676
1724

Miller Ferenc tervei szerint a barokk kor stílusának megfelelően átépítették.

1724
1745

Ismét sor került az épület felújítására. A homlokzat emeleti falmélyedésébe a Szent család szoborcsoport került, a szobrokkal gazdagon díszített kapubejárat vetekedett az ország akkori fővárosában, Pozsonyban láthatóakkal. Az ünnepélyes hatás fokozása érdekében a kapu néhány elemét a lépcsőfeljáró elején megismételték. A boltozatos szobabelsők síkfödémet kaptak, a falakra díszes freskókat festettek. A sarokerkélyes szobában a rokokó divat szerint öltözött kártyázó társaság, táncoló párok, titkos találka vidám jelenetei ma is láthatóak, csakúgy, mint az erkélyes szoba szertelen vonalú rocaille-kereteiben az ószövetségi képei.

1745
1800

A XVIII. század végén azonban már csak a cselédek lakták a palotát, a tulajdonosok nem fizettek utána adót, s tekintélyes lett a hátralék. Így került sor 1800-ban az eladására. Az új tulajdonos Huszár Ádám Nógrád megyei birtokos nemes lett, aki hitelből fizette ki a vételárat.

1800
1801

Ennek ellenére nagyobb építészeti beavatkozást végeztetett el 1801-ben, megcsonkíttatta a barokk homlokzatot, a kapu fölött erkélyt alakíttatott ki. Az erkélyrács mezejében látható monogram feleségének, Sarabók Teréziénak és az ő nevének kezdőbetűit tartalmazza.

1801
1810

Huszár Ádám örökös pénzügyi nehézségekkel küszködött, s valószínűleg ez is ösztönözte arra, hogy a Győrben különösen virágzó alkímia felé forduljon. Dolgozószobája falára égszínkék mezőben az aranycsinálás szimbólumainak jeleit festette, de kedvezőtlen anyagi helyzetét ez sem mentette meg, s 1810-ben kénytelen volt az épületet eladni.

1810
1831

Az új tulajdonos Józsa József püspöki jószágkormányzó lett, aki haláláig, 1831-ig élt a házban. Ő a reformkori Győr fontos személyisége volt: gyakran fogadta a szellemi élet kiváló képviselőit, nála lakott, mint felesége rokona 1820-21-ben a Jogi Akadémiát végző Deák Ferenc, majd a történetíró Fejér György, valamint Batthyány Lajos, a későbbi, 1849-ben kivégzett magyar miniszterelnök is.

Józsa József halála után a palota főúri jellege fokozatosan megszűnt. A falakat lemeszelték, megosztották a szobákat, az emeleten és a földszinten több bérlakást alakítottak ki. Az adófőkönyvek tanúsága szerint a XIX. század közepén a földszinten kispénzű mesterlegények éltek, nevük mellett sokszor szegény vagy „nyomorult” megjegyzéssel.

1831
1980

Az épület teljes felújítása az 1980-as évek elején kezdődött el, ekkor kerültek feltárásra a freskók, s 1986-tól teljes barokk kori pompájában ad otthont a város házasságkötő termeinek, az Anyakönyvi Hivatalnak és a Győri Művészeti és Fesztiválközpontnak. Falai között napjainkban is megfordulnak a magyar szellemi élet kiválóságai, s Győr városának egyik büszkeségévé vált.

1980
Scroll to Top